IKEA és a lepke

Mostanában elég rossz dolgok történnek körölöttünk, és ez még akkor sem kímél, ha már nagyon elhisszük, hogy " már csak jobb lehet"! Hát nem! Megkértem anyukámat, hogy egy kicsit vigyázzon Grétusra, hogy tudjunk egyet férjecskémmel szusszanni. Anyu beteg lett szombaton és most nagyon aggódom érte, mert hetek óta vissza-visszatérő baja van!

Így Gréta velünk maradt, és egész délelőtt avval nyaggatott, hogy ő játszóházba akar menni. Bementünk az IKEÁba.... No ezt akár ki is hagyhattuk volna.

Álltunk sorba, előttünk egy 4-5 éves forma gyerkőc. Apukája győzködte a "gondozónőt", hogy az ő gyereke elmúlt 3! Fiúcska kb. egy fejjel volt nagyobb Grétusnál, és Grétát is négynek szokták nézni...

A nagy vitában a nő megunta és megkérdezte a gyereket, hogy hány éves. Szegény rémületében azt sem tudta mit csináljon, csak látta, hogy apukája tiszta ideg, a nő kiabál: hát nem válaszolt. Erre a nő: a gyerek nem is tud beszélni, nincs 3 éves!

Nekem sem kellett több.... Kisebb vita után mi is és a msáik apuka is sarkonfordul....

Ennyit a család és gyerekbarát Ikeáról!

Elemntünk máshova és végre vettünk egy kanapét! NEM IKEÁS!!!

Tegnap reggel egy kis lakó csücsült az ablakban. Ő volt az:

..ugye milyen bájos?

Gyereknap

Ha ünnep, akkor ez igazán ünnep! Imádom a lurkókat figyelni, ahogy játszanak, örülnek! És ilyenkor nem csak egy ünnepel, hanem mind! És mind boldog! A gyereknapot mindenki megünnepli, még a bölcsi is! És olyan nagyon jó szokott lenni: van zene, tánc, süti, mulatság, zsákbanugrálás..... Szuper!!! Talán ez a legjobb alkalom, amikor mindenki kiengedhet: a szülők, mert végre látják, hogy nemcsak nyűg a gyerekek együttléte, a gondozónők, mert végre a szülők többsége megmutatja magát, és talán beszélget is, és a gyereklekről nem is beszélek! Beszéljenek a képek!

Kedves előadók voltak: szépen énekeltek, aranyoak voltak!

... miközben szólt a zene, csak állt a csúzda tetején! Édes!

Imádom, amikor a gyerekek teljesen átszellemülve figyelnek valamit!

Zente: Aki nagyon komolyan vette, hogy furulyázik!

Ő Tamás: Tomi, a kis Batman gézengúz! Pont olyan, mint a képen! Nagyon szeretnivaló!

De a bölcsiben még nem lett vége a napnak! Először elmentünk a P'art moziba, hogy megnézzük Pásztohy Panka kiállított műveit! Olyan szép sárkányokat láttunk, hogy szerintem számunkra azok sosem lesznek már félelmetesek! Amúgy a bölcsiben a gyerekek a labda mellé mind kaptak egy Panka féle matricás albumot is. Nálunk már a harmadik használódik el! :D

MIután itt végeztünk mentünk egyet labdázni! Nagyon jó volt!

Spring quilt market- Minneapolis

Nem tudom, hogy eljutok-e valaha egy ilyenre, de egyre jobban érdekelne....
Most rendezték meg május 21-e és 23-a között.
Igazán a rendezésben nem sok különbséget látok az őszihez képest, de azért a legtöbb résztvevő tervező szuper cuccokkal állt elő!

Patty Young, mint már azt egy ideje csinálja, ismét nagyon jó kollekciót tervezett. Tele babákkal, édes figurákkal és eszement jó szinekkel:

Kép innen!

De azt hiszem most maradok is a Michael Miller neve alatt futó szépségeknél: nekem ezek tetszenek a legjobban.... :D

Sendy Hendersonnak az előző kollekciója a Meadowsweet volt, ami nekem egy kicsit kaotikus, de ha külön-külön nézem az anyagokat, akkor csodásak!

Kép innen!

Most itt van a folytatás: Meadowsweet 2 névvel. Majdnem ua. mint az előző, csak kevesebb.... Itt is igaz, hogy egyenként megállják a helyüket.

Kép innen!

És nekem per pillanat ez a kedvencem: Pillow & Maxfield- Pretty Bird

Kép innen!

Ha tehetném az egész kollekció hazautazna hozzám, mert mind a színek, mind a formák csodásak!

Nem mostanában lesz, hog rendelek, mert iszonyat ez a dollár-euro-forint árfolyam ingadozás! Majd, ha csitul akkor....

Felszabadultabban

Ma már volt kedvem rendesen varrni is! Ugyan még nem a megrendeléseimmel foglalkoztam (ezért elnézést kérek!) de egy kicsit ki kellett kapcsolódni. Kaptam magamtól egy szoknyát, ami már 4 (!!!) éve várta, hogy az alja fel legyen varrva. Amikor terhes lettem Grétával, már nem tudtam hordani, aztán már az én alakom sem lett az eredeti, de nem volt szívem átszabni, másnak adni. Ma rászántam magam és gondoltam megkapja a tesóm. Ahogy varrtam egyre inkább motoszkált bennem, hogy milyen jó kis cucc ez, a végén felpróbáltam és HAHA! - jó lett! :D

Tegnap rendet raktam a "mindig használatos" anyagim között és nagyon elkeserített, hogy nincs elég anyagom! :O Egyszerűen üresednek a dobozok.... Én meg ezt nem szeretném hagyni....

Ugyanakkor találtam egy régen vett világoskék pöttyös anyagot: egyből megszálltak a gondolatok, és gyorsan egy párnát varrtam. Mostanában ez a hangulat él a lakásban.

És már régen mutattam kilátásos képet (talán mert NAGYON UNOM AZ ESŐT!!!), de most sikerült nagyon szépet fotózni! Ilyenkor nagyon sajnálom, hogy minden érezhető dolgot nem tud egy kép átadni...

És Grétáról is jár egy aranyos:

...

A múlt hét olyan intenzív és végletes volt, hogy hirtelen érdemessé vált egy kicsit átértékelni dolgokat!
Azt hiszem nem véletlenül van, hogy néha el kell menni szabadságra és KÖTELEZŐ pihenni. Ez most nagyon ránk férne.
Egész héten az adóbevallással és a vásárra való készüléssel voltam elfoglalva, ami egyszerűen szuper volt. Én olyan jól éreztem magam, mint már régen. Csodásak voltak a fények, a szél, jó kedve volt az embereknek és minden idillikus volt! Ha nem is árulni, de mindenképpen gyakran megyek majd Goubázni!
Vasárnap pedig lehetőségünk adódott elmenni Grétával lovagolni egy kicsit IDE! Talán még soha nem láttam a lánykámat ilyen boldognak. Olyan természetes volt neki, hogy állatok között van, mintha ez mindig is így lett volna! Szaladgált a kecskékkel, játszott a kutyákkal és kergette a kakasokat. De ami a legfontosabb egyedül lovagolt! Egyedül ült azon a hatalmas lovon, szépen tartotta a hátát és a legnagyobb fegyelemmel nézett előre, akárcsak egy dáma. úgy láttam azonnal megérezte a lovaglás milyenségét, és mint mondta: szereti! Máskor is megyünk!

És mitől is volt olyan ellentétes a hétvége?
Gouba napon rendőrbírság, lovasnapon karambol és rendes autókár!
Boldog vagyok és hálás, hogy senkinek nem esett baja!!!

Hétvégi program

Most lehet nagyon reménykedni, hogy jó idő lesz! Mert már nagyon vágyom egy kis melegre és napsütésre, márcsak azért is mert vasánap Goubázni fogok, méghozzá Műszörmeházzal! Tehát akinek van kedve, jöjjön, lessen meg minket!
Mostanban erre készültem, meg az adózási szezonra! Annak végre vége: tegnap elküldtem, és meglátogattam egy nyomtatványboltot is, ugyanis nem jól vezettem a számlatömbömet és kiderült, hogy hiányzik pár dolog.
Itt és most elég hülyének tűnhetek majd sokaknak, de nekem nem ez a szakmám, és nem is érdekel a könyvelés! Soha nem éreztem semmiféle készetést, hogy én csúnya rublikákba számokat irogassak.... Így aztán nem is tanultam meg soha, hogy mit, hogyan kell, melyik könyv mire való, de soha nem is mondta el senki. Amikor meg az Apehnél érdeklődtem, hogy az adószám kiváltása után, mit hogyan kell, elküldtek, hogy ezt máshol kell megtudakolni. Ok! Milyen jó, hogy most van, aki segít az ilyesmiben!!!
Kiderült, hogy kell a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása című nyomtatvány, amibe a számlatömböket kell vezetni. Állítólag logikus és egyszerű használni....Aha :/! És ha valaki nem töltögeti 250 ezer a bünti :/ :/! (6 évig kell megtartani a számlakönyvekről és az ilyesmiről a számlát!!!)
De nemcsak ilyenek történnek velem!
Tegnap például találkoztam Stigivel és Pásztohy Pankával! Stigi udvara számomra maga a menyország volt! Olyan csodálatos mozaik munkái vannak, hogy csak ámultam én is és uracskám is! Asszem találtam egy hobbyt...majd ha lesz egy kis időm!!
Pankánál pedig matricás album ügyében jártam, mivel a környezetünkben mindenkinek nagyon tetszik! Csodásak a rajzai!

Ma varrtam magamnak egy gombostűtartócskát Betz White után szabadon....

Hmm....

Ehhez tartozik egy kis magyarázat:
Gréta szereti a zenéket.... Szereti az elmebeteg zenéket: tiszta anyja és apja. Ahogy ezeket az Xpolding Plastics zenéket hallgattam, arra gondoltam, van egy pár hang, ami tuti tetszene Grétának, úgyhogy, amikor délután hazajött megmutattam neki. Azóta farkasos és robotos zenéket hallgatunk... (... nem mutatok klippet: Grétának sem szabad megnéznie!!!)
Így jött, hogy valami ilyesmit kell most ezen a nagyon csúnya napon varrnom!

Enni is tud:

És egy kicsit mosolyogni:

Szülinapos hónap

Ocsmány idő van. Undorító, eszméletlen szeles és hideg. Ettől akartam szabadulni egész télen, erre most megint itt van. Ilyenkor szinte semmi nem megy simán. Pedig milyen jó is volna.
Már régebben nekikezdtem egy babatakarónak, ami az egyik gondozónénink unokájának készült. Nagy örömmel vetettem magam bele, mert végre igazi kislányos dolgot kellett varrnom. Meg is vettem hozzá az utolsó pár méter anyagot a boltból és szabtam, vasaltam, ragasztottam. Talán egyiket sem kellett volna. Ugyanis egy pici ragasztózás után a vasalómra is került a trutyiból. Le is álltam gyorsan, tisztítottam a vasalót, és kezdtem előről. Megint eljutottam a vasalós részig, majd elkezdett csúnya foltokat hagyni a vasaló. Itt már berágtam: drága volt ez ahhoz, hogy csak ilyen könnyen megadja magát. Nem is hagytam. Egyfolytában vízkőtelenítettem, takarítottam, óvatosabban használtam. Már majdnem kész is volt a takaró, amikor a hátlap vasalásánál eszméletlen nagy barna foltot hagyott. Mivel már majdnem 4 óra volt, gondoltam abbahagyom, másnap kiszedem a foltot és még aznap készleszek. A mosás rendben is volt, de a vasalás megint zűrös lett. Ne adtam fel: szabtam egy harmadik hátlapot is, de az is foltos lett. Kuka.....
A negyediknél már kölcsönvasalóval dolgoztam, sikerült is befejezni, de fotózni nem tudtam rendesen: túl rossz az idő, és a kölcsönvasaló is csak a hátlap erejéig lehetett nálam... Így most csak egy csúnya képet tudok mutatni, pedig szerintem szép lett.

Most egy ideig (pár hét) vasalóhiányban szenvedek: addig nem vállalok nagy munkákat! :( (Sír a szívem nagyon!!!)

Egy kis lendület a hétvégéhez!

Tovább, tovább, tovább, tovább...

Így az események 4. reggelén kicsit tisztábban látom a dolgokat. Sokakkal beszéltem, sok levelet kaptam: jó ha az ember érez magában lendületet, hogy valami újat és ismeretlent csináljon. Az még jobb, ha biztos benne, hogy mit szeretne csinálni és megteheti, hogy magasabb szintre emelje a dolgot.
Nos, annyi beszélgetés, veszekedés és fontolgatás ment végbe, hogy most azt gondolom, nagyot veszíthetek, ha túl erősen tolom a cégalapítást. Nem a vállalkozás a lényeg, nem is az, hogy minnél több helyen áruljak, hanem az, hogy ne érezzem kényszernek a munkámat. Ugyanis az elmúlt napokban inkább tehernek éreztem és nem kikapcsolódásnak, ahogy eddig. Ez megrémít, mert ha már ezt sem szeretem majd csinálni, akkor mi lesz velem? Most van egy szeretett munkám, minden napom érték, és jók a visszajelzések, egyre több a megrendelés, egyre több a munka, egyre többen látják, hogy szeretem a "hivatásom". Kell ennél több?
Tavaly épp emiatt váltottam ki a 7-es adószámot! Jól is ment a számlázás. Uyanakkor ez az adószám nem arra van, hogy az ember rendszeres jövedelméből megéljen és evvel igazolja a bevételeit! Ez csak az esetleges, alkalmankénti bevételekre vonatkozik. Ez 1 éve még így is volt, de ma már nem. Hetente több megrendelést kapok (sajnos sokat nem is tudok már vállalni a szűkös határidők miatt...), és ez a bevételszerzés már ténylegesen egy vállalkozás formályához közelít. Mindenki azt mondja, hogy ne legyek egyéni vállalkozó- a legkedvezőtlenebbek a feltételek. A Bt. is számításba jött, de nekem ez a legkevésbbé szipatikus, mivel kötelezően be kell vonni egy másik embert. És itt most nem a feleősségről van szó: hogy az egész vagyonommal kell felelnem, mert nem akarok hiteleket, nem akarok adótartozásba keveredni. Inkább csak az, hogy kell egy másik ember! Én ezt egyedül szeretném csinálni, mert nem akarok konfliktusokat, márpedig annál nagyobb a veszély, minnél többen csinálják.
A KFT. tetszene, és szerintem mehet is a dolog, de még várok egy kicsit. Lenyelem a kötelezettségek súlyát, megemésztem és amint ezen túl vagyok belevágok. Mindenesetre a saját üzlet bérlését még egy kicsit odébbteszem, pont azért, mert egyedül eszement költségei vannak (kéréds, hogy ki lehet-e termelni annyi hasznot, hogy az üzlet is ki legyen fizetve, a munkabér is meglegyen járulékokkal együtt és fejlődhessen is...), és tényleg nem akarok társat bevonni.
Az ovi kérdés is egyfajta megoldást talált: Leírom őszintén a helyzetet! Az első és legfontosabb, hogy Grétám megfelelő közegben nevelődhessék. Én nem érzem magam alkalmasnak, hogy 2 évig okítsam, tanítsam, mert nincs szaktudásom, amivel kihozhatom a benne rejlő értékeket. Ráadásul egymagamban nem is tudom helyettesíteni a gyereksereget, társaságot, ami számára lételem.
Szóval varrok, tanítok és megmaradok még kisebbnek. Nekem így jobb!

ici-picit...

Bár most azt mondtam, hogy "szabadságon" vagyok, mégis varrtam egy kicsit. De csak azért mert jól esett.

Annyira összegyűltek a dolgok, hogy úgy gondoltam nem árthat egy kis pihenés: de ez a sok szabott dolog ott árválkodott az asztalon, sok-sok másikkal együtt: így inkább segítettem rajtuk! Jól megvarrtam őket!

Meska boltomban várják gazdájukat!

Merről is kezdődik az arra?

Elég álmatlan volt az éjjel, így egy nagy rakat lökettel keltem: márpedig akkor is megcsinálom, ha a fene fenét eszik is! (...lehet, hogy a varrás rovására fog menni?)- nem érdekel! Behozom!
A bölcsiben találkoztunk Zsuzskával, a könyvelő ismerőssel és megint előjött a téma: Akkor még az elkövetkező 1 hétben kiváltom az egyéni vállakozó igazolványt.
Miért is azt?
Mert a Kft.-hez azonnal több pénz kéne, mint amit én akár 2 hónapon belül is össze tudok szedni! Addig meg az sos dolgokra talán jó az egyéni vállalkozói! (Szóljon, aki másképp tudja!)Ugyanakkor tele vagyok ötletekkel és az eddigi történésekkel ellentétben, most nekem van egy elképzelésem, és nem csak úszkálok:
Szeptemberre legyen egy olyan hely a város szívében, ahol az ügyes-bajos dolgaimat csinálhatom. Ezt mondtam is Zsuzskának, mire bepattantunk a kocsiba, és már egy kiadó helység előtt is voltunk!
Azt tudni kell Szentendréről, hogy nem olyan, mint amilyennek a legtöbben képzelik: főleg a válság kezdete óta kicsi a túristaforgalom, sorban zárnak be az üzletek, van, hogy évekig üresen állank egy impozáns utcában: mert a tulajdonosok azt hiszik ez egy JÓ HELY!!!
Nem az! SZóval az újdonsült tulaj (ez is mutat valamit szerintem...) mondja, hogy bizony a 25 nm-es helység 100 fölött lesz+ rezsi!
Na nem! Szóval később még visszamegyünk! A feléért talán! És csak azért, mert a környezők sorra mennek tönkre...
De a helység láttán annyi minden jött elő: SOK A MUNKA!!! Szerencsés vagyok!

Első remegős lépések az új úton

Ismeretlen. És ez egy kicsit kiakaszt...
De nem akarok rébuszokban írni, lírom, ahogy volt.
Írtam a múltkor, hogy nekilendülök, hogy valamire jusson az én tudományom, hamár ennyi pénzt és energiát beletettem. Mivel már tavaly is tudtam, hogy én varrással akarok foglalkozni, de még nem tudtam, hogy megy-e vagy sem, ezért csak adószámot igényeltem.
Ez egy jó döntés volt, de most fizetni kell az adót!
Közben Gréta is betöltötte a 3-at, így a gyesem is megszűnt, lányzó oviba készül (ami számára már nem idegen környezet, kivéve, ha egy ismeretlen oviba teszik- sajnos minden esély megvan rá!) én meg új munkába.
A saját munkámba: ugyanis az elmúlt egy év arra volt jó, hogy megbizonyosodjak róla, hogy annak amit csinálok van értéke, van rá kereslet, én meg szívesen teszem a dolgom! Ezért ma elmentem egy könyvelőirodába, vittem a számlakönyvem és bemutattam miből kell fizetni az annyit. Soroltam is tovább, hogy miket szeretnék: szeretnék egy céget, bejelentett állást magamnak, részmunkaidős állást adni valaki másnak, növekedni szeretnék és ha lehet, akkor mindezt nem a saját lakásomban!
Hmmm....
Ahogy ezt elmondtam úgy érzem elment az eszem, hiszen nincs nekem ennyi pénzem, de a következő egy évben is csak akkor lesz, ha minden fillért malacba teszek és nyerek hozzá egy (mostani állapotban) lottó 4-est! Amúgy nem lottózok...
Megegyeztünk, hogy a mostani adóbevallásomat elkészítik, aztán ennyivel el is jöttem.
Itthon egy levél várt!
Szentendre Város Óvodai Intézménye minden kedves szülőtől (apukától és anyukától) várja a munkáltatói igazolást, mert nagy a túljelentkezés!
Kérdezem én: mi is legyen most? Már 2 éve járunk bölcsibe, tesó hiányában meg szükség is van rá, mert én nem tudom Grétát úgy lefoglalni és okítani, mint egy ovi.
Nagyon nem szeretem azt a szót, hogy kényszervállalkozás, nem is akarok olyat csinálni: de a kényszer most hatalmasat rúgott a hátsómba, előre kell mennem! És ha ezen elindulok, akkor szerintem szívesen fogom tenni, és mint egy szellem fog kísérni a kényszer, hogy emlékeztessen, jó irányba megyek.

(Vagy nem???)

A hétvége folytatása

Megünnepeltük Anyukám szülinapját és nagyon jól éreztük magunkat. Apu főzött, sütött: nagyon kitett magáért, mivel sajnos Anyu most betegeskedik.
Varrtam neki egy táskát, de olyan iziben, hogy nem tudtam róla szép képet készíteni, pedig a táskáimhoz képest ez most nagyon szép lett!

Más: Olyan nagyon gonosz emberek vannak, hogy az nem is igaz! Már 1 éve tudjuk, hogy a környéken lopkodják a kocsikat, vagy ha nem is magát az autót, de a kerekeket elviszik! Most a barátnőmnek az autóját lopták el: a sajátja volt, nem céges, a környékbeli autókhoz képest olcsó, gyereküléssel.... Persze azt miért is hagyták volna itt... Mivel Pesten dolgozik a város közepén 8 órában, szinte kizárt, hogy reggelente tudja vinni Csengét, Gréta kis barátját a bölcsibe, de ha mégis be tudja hozni, akkor nem hiszem, hogy érte tud jönni, így is minden nap utolsó pillanatban esik be... És most mi lesz? Kérdezem én? Mert még az is előfordulhat, hogy elveszíti az állását emiatt... Csuda egy világban élünk!!! Nagy csoda lenne, ha valaki visszahozná? De jó lenne!

Pest megyei régiós találkozón voltam- egy kicsit

Épp csak beestem, mert késtem sokat, majd a pizza partyn már nem is tudtam jelen lenni, pedig de jó is lett volna.

Meg kell állapítanom, hogy teljesen hü...e vagyok, amiért ennyire bezárkózom. Egy csomó minden történik és én nem is veszem észre... Ezen is változtatni kell.

Nekem nagyon tetszett a Bernina tűzőállvány, bár épp csak egy picit tudtam szemügyre venni.

Volt tombola is: olyan sokan vittek haza szebbnél szebb alkotásokat, hogy csak ájuldoztam.

És persze volt anyag-gomb-szalag-kellék vásár is.

És itt jön a durvaság: foltos asszonyokat nem szabad anyagohoz engedni: minden esetben sok pénzköltés és balhé lesz belőle otthon. Ezen most én is túl vagyok: de elmondhatom, hogy nagyon jó délelőttöm volt, sok sikerélményem és szerintem evvel minden jelenlévő így volt. Az események tovább mélyítették bennem a tennivágyást, a változtatás szükségességét. Úgyhogy már a héten eléggé elfoglalt leszek szerintem. Annyi tervem van, hogy egy egész füzetet bírnék teleírni, rajzolni!

A műszörmeházból vettem ezeket az anyagokat, és továbbra is az a vélemyénem, hogy nagyon jó kis kincsekre lehet ott találni!!!

Volt kint a Sziv-wool-tex is.... Most nem kaptam könyvet.... Talán majd legközelebb.

Peches nap

...mert mostanában minden napot tudok valahogy jellemezni: ez a peches nap.
Már pár napja rosszalkodik a vasalóm, így ma már elővigyázatossabb voltam vele, ennek ellenére szemét módon a hófehér takarót, amit mostanában készítettem összemázolta valami barna szmötyivel! Elég ideges lettem...
Gondoltam addig úgysem tudok mit kezdeni a takaróval, amíg ki nem mosom a hátát (mert azon van a folt) és újból kivasalom, óvatosabban. AHA... Nem mertem feljebb venni a hőfokot, így már nem is vasalja ki az anyagot! FRász bele!
De ha már ennyire nem megy a vasalás, akkor hagyom. Megoldom hétfőn, addig varrok egy táskát, mert már az is nagyon kéne. Keresem a pántját: eltűnt. 1 óra keresgélés után meglett, de utána fedlapját nem találtam. Ez már azt jelzi, hogy nem kell dolgozni!!!
De én ma akkoris varrni akartam, így született ez:

A szél is abbahagyhatná már: talán nem fájna a fejem...
(Vasalóra ecetes vízzel kijön /gondolom a benne lévő vízkő okozza ezt a rozsda szerű foltot/ ?)

100.

Gratulálok Gina: Te lettél a 100. rendszeres olvasóm!
Kérnék szépen egy postacímet emailben!

Anyák...

Amúgy nálunk is volt Anyák napja, csak egy kicsit bolondosra sikeredett, mint minden ami körülöttünk van úgy általában.
Kicsi Gréta lány már-már éppen gyógyulni látszott vasárnapra, így Apa megbeszélte vele, hogy elmondja nekem a versét:


"Kinyíllott a bazsarózsa, kék nefelejcs, tulipán,
neked adom anyák napján,
kedves, kedves Anyukám!"


Olyan nagyon édes volt, és olyan örömmel, de félszegen mondta! Ez volt az első, hogy bölcsiből veret így megtanult és itthon egyeül mondta! Majd kitörtem a büszkeségtől és a szeretettől: van ennél szebb?
Majd mentünk Mamáékhoz és ott i előadta, de ott már rutinosabban és figyelt a reakciókra! :D
Kedden ment először bölcsibe, és ott már rendesen ajándékkal együtt elmondta nekem a versikéjét. Ezeket kaptam:

És ő is kapott tőlem ajándékot, mert olyan türelmes volt a betegsége alatt és kis ösztönzésképpen, hogy egyen valamit:

És amúgy Anyukámnak ma van a születésnapja: Mégegyszer ilyen hosszú és tartalmas életet kívánok neki: mert Ő a legkedvesebb és legjobb Anya a világon! (Nekem mindenképpen!)

Boldog Születésnapot Anyukám!

Okker táska

A tegnapi bevásárlást, azonnal varrás követte: ez lett a végeredmény!

Azt még nagyon ki kell tapasztalnom, hogy a bőrt milyen és mekkora tűvel varrjam, mert 2 tűt sikerült eltörnöm, pedig vastagabbat használtam. De ez egy ilyen nap, a ragasztás sem ment úgy, ahogy szokott, (szerencsémre a végeredményen ez semmit nem változtaott, de okozott pár fejtörős percet....) és a hófehér anyag vasalása közben beadta az unalmast a vasalóm és egy akkora folttal büntetett az elmúlt 3 év sanyarúságaiért, amilyet még nem láttam! Mikor is süt ki az a nap????

Segítség!!!- valaki???

Hátha valaki szemfülesebb, mint én: Keresem ezt a könyvet, de már nagyon régóta. Az a baljós sejtésem, hogy már a legtöbbeknek leledzik otthon egy-egy példány belőle, csak nekem nem: így ha esetleg valaki lefénymásolná, nagyon meghálánám, vagy, ami mégjobban tetszene nekem: megveszem szívesen!

Lányszínek

Tegnap hatalmas öröm ért engem: felkértek, hogy varrjak LÁNY takarót!!!- merthogy eddig csak fiúknak csináltam ezt-azt a szobájába. (...mármint ebben az évben!) És már nagyon hiányzott az énemnek egy kicsi rózsaszín! :D El is mentem gyorsan anyagért ide.

(..na jó ezek még nem illenek össze teljesen, de mindenre van megoldás... :D)

De most az egyszer nem a fiúknál hagytam a több pénzt, hanem itt! És ez lesz belőle.... :D